Navigáció

Tartalom

Történelem

 

A szántóföldeken talált agyagedények, bronztárgyak, római pénzérmék, Árpád-kori cserépdarabok bizonyítják hogy Kürt község mai területe már az őskortól folyamatosan lakott volt.

Az első írásos adat a községről 1075-ből való Curt megnevezéssel.

 

  • 1292-ben Szent Tamásról elnevezett fatemploma után Szentamáskürt néven szerepel
  • 1328-ban már kőtemploma volt a falunak
  • 1588-ban Érsekkürt néven olvasható
  • 1669-ben egy összeírás a törökök pusztítása nyomán a falut teljesen kipusztultnak tünteti fel
  • 1714-ben a kuruc háborúk alatt már lakott terület, de a népesség száma csökkent

A krónika három szomorú adatot közöl:

  • 1733-ban a falu és a templom leégett
  • 1755-ben a faluban földrengés pusztított, miután a templomot újraépítették
  • 1786-ban ismét nagy tűzvész volt
  • 1787-ben 1582 lakosa volt a falunak. Földesura az esztergomi érsek.
  • 1848-ban a jobbágyfelszabadítást követően tagosították az egyház birtokát, ám sok kürti család maradt föld nélkül. Ezen családok férfi tagjai távirdásoknak (telefonisták) álltak. Megtanulták ezt az új mesterséget. Ez a foglalkozás apáról fiúra szállt.
  • 1920-tól a falu neve KERŤ
  • 1948-tól STREKOV

hist.